Természetismeret
Üdvözöllek a földi paradicsomban!
A hosszú tél vége felé közeleg a tavasz, megmozdul az élővilág. Megpattannak a rügyek hamarosan. Picivel később virágporos növények fűszerezik meg a levegőt. Ezt a méhek nagyon jól tudják, érzik. A téli napforduló után újjászületik a fény.
Az ember is megérzi ezt, de még kemény hidegek vannak márciusig. Akkor aztán beindul a növényvilág, s a méhcsalád fejlődésnek indul.
Kertünkben ezidőtájt gyümölcsfákat és szőlőt metszek, ágyásokat készítünk elő a veteményesben. A méhcsaládok a fiasítás beindulásával vastag takarást kapnak, hiszen a téli nyugalmi 15-20°C-os fészekhőmérséklet 35-36°C-ra emeléséhez komoly fűtőmunkát végeznek. További segítségük a fűtöttvizes itató. Alább látható egy rögtönzött hőszigeteletlen fűtött itató működés közben 2015. április 18-án 13 órakor:
Minimális anyagszükséglete: parabolaantenna (nagy felületért), mádi zeolit, nikecell úszónak, akváriumfűtő (szabályzós).
Bepillantás
Tervezett: ha szeretnél bepillantani a méhek életébe, akkor van erre is lehetőség néhány fő részére a méhészetben.
A virágban élet van!
Apró szulák virága, l. előző oldalon is.
A virágban a sziromlevelek tövénél termelődik sok virág esetében nektár. A virágporral együtt rengeteg apró rovar táplálékát biztosítja. Mint látjuk a virág egyben élettér is!
Hogyan segíthetünk a méheknek?
Mindenki, akinek van egy kis kertje, bérházi erkélyen virágládája, eredményesen segíthet minden hasznos beporzó rovarnak és lepkefajnak! Érdemes úgy és olyan virágot, bokrot és fát ültetni, amely júniustól kezdődően októberig virágzik. Először is nem az a lényeg, hogy méztöbblet legyen belőle, hanem, hogy fedezze a méhek napi szükségletét és azon felül egy kis felesleget adjon, virágporból és nektárból egyaránt. Ekkor legalább szépen szinten tartja magát a méhcsalád. A kis felesleg azért is kell, mert vannak kirepülés nélküli esős napok, a fiasítást ekkor is táplálnia kell a dajkaméheknek.
Előtérben körömvirág és facélia, háttérben fehérhere.
Melyik növény mikor virágzik (részleges lista, időjárástól és helyi klímától függően adódhat némi eltérés):
Március: mandula, húsos som, török mogyoró, közönséges mogyoró, éger, kajszibarack, őszibarack, tujafélék, puszpáng, korai juhar, ...
Április: fűzfélék, mirobalán szilva, kökény, nyárfafélék, nemes szilvafélék, cseresznye, meggy, körte, alma, repce, korai, mezei, hegyi juharok, ...
Május: almafélék, májusfa, vadgesztenye, repce, borbolya félék, berkenye, galagonya, akác, veresgyűrűs som, szeder, málna, tűztövis, hegyi juharok, keskenylevelű ezüstfa, ...
Június: bálványfa, gyalogakác, lepényfa, nagylevelű hárs, kislevelű hárs, szelíd gesztenye, csörgőfa, fehér here, szivarfa, ...
Július: napraforgó, ezüsthárs, csörgőfa, japánakác
Augusztus: japánakác, evódia (mézesfa) kései vetésű napraforgó, aranyvessző félék, ...
Szeptember: aranyvessző félék, kékszakáll, napszemvirág, ...
Október: kékszakáll, csicsóka, ...
Természetesen még folytathatnánk a sort. Külön meg kell említeni az egynyári és évelő lágyszárú virágokat, réti vadvirágokat. Kis virágládákba, kiságyásba ezek is javasoltak, pl. mustár, facélia (mézontófű). Szakaszosan is vethetők, így a virágzási idők eltolhatók egész nyáron át. Ha csapadék heteken át nem jön, akkor a kis ágyások virágai tarthatóak fenn locsolással eredményesen. Ezért a sok kis kerti ültetvény nem elhanyagolható.
Kaszálók réti virágai többszöri kaszálás után is virágoznak, ha van csapadék, vagy a talajvíz nem túl alacsony.